A régi szokásaink visszahúznak, ha az új terv nem elég határozott, nem elég egyszerű vagy nem elég könnyű. Az agy bináris, igen-nem utasításokat ért meg a legkönnyebben. Ezen alapszik a rendszer amit használok: nem kell gondolkodni, mérlegelni, mindig tudod hogy ez most egy “igen” vagy egy “nem”. Például, vagy normál napod van, és akkor ehetsz amit akarsz, amennyit akarsz, vagy számolós nap, és akkor 1200 kalóriát ehetsz, maximum. Nem kell bölcsnek meg megfontoltnak lenni, meg mértékkel meg érzékkel enni. Nem tudom, olyat ki tud, én nem. Én tudom hogy négyszer eszem 300 kalóriát egy napon, és kész. És az étkezések közt csak ki kell várnom a következőt. Egyszerű, könnyű. És az sem józan megfontolás tárgya, hogy mikor melyik féle nap van. Reggel feketén-fehéren megmondja a mérleg.
Ugyanez van a sporttal. Nem kell lustaság vs. lelkiismeret pankrációt megélnem minden nap, hogy csinálom-e, és ha igen, mikor hagyom abba. Egyszerű, mint egy kilincs: egy szabadnap egy naptári héten, minden más napon egy órányi edzés. Mérem, és kész. Állandóan nyugodt vagyok, nincs stressz, hogy mi fér még bele, vagy mikor elég. Annak is ugyanilyen egyszerű definíciója van, hogy mi számít sportnak.